Rába völgy projekt- a térség árvízvédelmének kiépítése

KEHOP-1.4.0-15-2016-00018

A projektről

  • Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság
  • Konzorciumi partner:
    • Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,
    • Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
  • Projekt címe: Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése
  • Építési munkák befejezésének tervezett időpontja: 2021. május 30.
  • Szerződött támogatás összege: 3 590 703 400 Ft
  • Támogatás mértéke: 100%
  • Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00018

NYUDUVIZIG projektelem: Szentgotthárd és Sárvár közötti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztése I. ütem (Szentgotthárd, Körmend és Sárvár):

A projekt aktuális állása 2020 szeptemberében:

A kivitelezési munkák egyidejűleg, több helyszínt érintve zajlanak. Az ütemezésnek megfelelően a kiviteli tervek mindegyike elkészült. Szentgotthárdon a Rába bal parti árvízvédelmi mű 2+121-2+860 tkm szelvényei közötti szakaszának fejlesztése tekintetében a volt kaszagyári terület mentén, a kisajátított területsávban az épületbontási és tereprendezési munkák elkészültek.

Jelenleg talajcsere és egyéb, a vasbeton támfalépítéshez kapcsolódó előkészítő munkák zajlanak a Rába bal parti védmű 2+121-2+357 tkm közötti szakaszán.

A Rába jobb parti töltés 0+000-0+110 tkm és a Lapincs jobb parti töltés 0+000-0+180 tkm közötti keresztszelvényeinek bővítése még előkészítés alatt áll.

A szentgotthárdi gátőrház kivitelezési munkái előrehaladott állapotban vannak, továbbá a körmendi védelmi központ felújítása júliusban megkezdődött. Körmenden a Rába jobb parti vasbeton támfal építése és a földmű keresztszelvényének bővítése (Rába jobb parti töltés 0+000-0+741 tkm) befejező fázisba lépett.

A Rába bal parti elsőrendű védtöltés 2+557 tkm szelvényében lévő szivattyútelep (Büdös-árok) rekonstrukciója és a 2+537 tkm szelvényben található kétaknás csőzsilip fejlesztése idén júniusban kezdődött meg (szádalás, műtárgy alapozási munkák). A körmendi hidak (Hegyaljai úti és 86 sz. főút Rába híd) környezetének rendezése, padkasüllyesztéssel történő szelvénybővítése, valamint a Rába jobb partján a 86 sz. főút Rába híd alatti szakaszon lévő depónia elbontása folyamatban van, mely a medrek vízlevezető képességének javításhoz járul hozzá.

A vízrajzi észlelő hálózat fejlesztése részeként a radaros távmérő és vízszintregisztráló eszközök telepítése (9 helyszín) és az álló lapvízmércék kihelyezése az év első felében megtörtént. A fenntartási feladatok elvégzéséhez szükséges fardaruval szerelt tehergépkocsi beszerzési eljárása jelenleg is folyik.

A projekt nyilvánosságának biztosítása érdekében 2020.08.25-én Körmenden a lakosság bevonásával egybekötött helyszíni bejárásra került sor az épülő árvízvédelmi mű mentén, melynek keretében a kivitelezési munkák megtekintésére, valamint kérdések feltevésére volt lehetősége az érdeklődőknek.

ÉDUVIZIG projektelem: Sárvár alatti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztése I. ütem (Csönge, Kemenesszentpéter, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Pápoc):

A projekt aktuális állása 2020 szeptemberében:

A Sárvár alatti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztései közül elkészült a Marcaltői védelmi központ korszerűsítése, a tető felújításával, a nyílászárók cseréjével, illetve a külső homlokzat és a padlástér hőszigetelésével. 2020. júniusban Pápoc térségében megkezdődött a nagyvízi levezető vápa és árvízi levezető sáv kialakítása, amely a Rábán érkező árhullámok tetőző szintjének csökkentésével fogja mérsékelni a folyószakaszt határoló árvízvédelmi töltések terhelését. A hullámtéri beavatkozásokkal párhuzamosan, az onnan kikerülő földanyagból megkezdődött Pápoc, Ostffyasszonyfa és Kenyeri településeken a másodrendű védművek kiépítése. A települési védvonalak a kijelölt Rába jobbparti szükségtározóban lévő lakott területek védelmét szolgálják abban az esetben, ha a tározó igénybevétele szükséges lesz.

A másodrendű védvonalak mentén a humuszleszedés és a töltésalapozási munkálatok befejeződtek, 2020. augusztus végére az anyagbeszállítás jelentős része is megtörtént, a végleges töltésprofil kialakítása, illetve Pápocon az új Lánka-meder kialakítása folyamatban van. A mentett oldali vízlevezetés feltételeinek javítása érdekében a projektben jelentősen megnöveltük a Pápoci szűkület (Rába utca vége és az árvízvédelmi fővédvonal közötti terület) szelvényét. Csöngén és Kemenesszentpéteren úgynevezett védekezésre alkalmas magaspart kerül kialakításra, tereprendezéssel, és az ideiglenes védekezés feltételeinek biztosításához szükséges szabályozási szélesség fenntartásával.

Győr belterületén, a 01.08. számú árvízvédelmi szakasz Rába balparti töltése mellett elkészült az a mentett oldali szivárgó kútsor, amely árvízi helyzetben talajvíz megcsapoló rendszerként működve csökkenti a mögöttes területek terhelését. A rendszer 7 darab, egyenként 8 méter mély kútból, és a kutak által megcsapolt vizek összegyűjtésére szolgáló, összesen 240 m hosszú csővezetékből áll. A szivárgó vizek egy közös gyűjtőaknába kerülnek bevezetésre, ahonnan szivattyús átemeléssel juttathatók vissza a Rába medrébe.
2020. augusztus 26-án a projekt jelentőségéről és az aktuális munkák készültségi szintjéről tartott az ÉDUVIZIG sajtó nyilvános lakossági eseményt Pápocon a kivitelezés helyszínén, melyen lehetőséget biztosítottak a párbeszédre és a terület bejárására a sajtó és a lakosság részére.

Részletes projektismertető

Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Konzorciumi partner:

  • Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,
  • Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése

Szerződött támogatás összege: 3 590 703 400 Ft

Támogatás mértéke (%-ban): 100%

Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00018

A Rába-völgy sajátos természetföldrajzi adottságaiból adódóan heves, szélsőséges vízjárású, melyet az időközben átalakult lefolyási viszonyok, a klímaváltozás hatásai, valamint az extrém időjárási események tovább fokoznak rendkívüli vízhozamú és gyors lefolyású árvizeket eredményezve.

Az 1965-ben levonult árhullámok jelentős elöntéseket okoztak a Rába völgyében, ezért a projekt által is érintett nagyobb településeken árvízvédelmi töltések épültek, azonban az 1990-es évek közepén végzett hidrológiai, hidraulikai vizsgálatok és modellkísérletek a mértékadó árvízszint jelentős mértékű emelkedését mutatták. A 2009. majd a 2013. évi mértékadó árvízszintet meghaladó árvizek egyértelműen rávilágítottak az árvízvédelmi rendszer gyenge pontjaira, a felkészüléshez (például lokalizációs töltések létesítése) szükséges időelőny szűkösségére, melyet az elmúlt években végzett felülvizsgálatok megerősítettek, ezzel is alátámasztva jelen projekt megvalósítását.

Szentgotthárdon és Körmenden jelenleg nem megfelelő a védvonalak jogszabály szerinti kiépítettsége, a Sárvár alatti folyószakaszon pedig a Rába jobbparti kijelölt szükségtározó igénybevétele esetén nem biztosított az érintett települések belterületének védelme.

A Rába balparti töltés mentén a 0+440 és 0+710 töltésszelvények közötti szakaszon (Győr, Belterület, Mihálkovics T. sétány) az előírásoknak megfelelő keresztmetszeti és magassági kiépítettség mellett árvizek idején a töltés alatt, a kavicsos altalajon keresztül jelentős mennyiségű szivárgás és a fakadóvizek megjelenése tapasztalható. Ennek következtében árvízi védekezés során lokális beavatkozásra van szükség, hogy az elvárt biztonság előálljon a kérdéses védvonal szakaszon. A szivárgó és fakadóvizek mennyiségének mérséklése, az árvízvédelmi fővédvonal állékonyságának biztosítás érdekében csökkenteni célszerű a mentett oldali fedőrétegre alulról ható víznyomást, ami egy megcsapoló, nyomáscsökkentő rendszer kiépítésével fog megtörténni a projekt keretében.

A célkitűzések valósak, hiszen a projekt legfőbb célja, hogy komplex árvízvédelmi fejlesztésekkel javuljon a Rába völgyében élők épített és természeti környezetének árvízvédelmi biztonsága. A projekt megvalósításával az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok megelőzhetővé válnak.

Az árvízi kockázat mérséklése érdekében a tervezett beavatkozások biztosítják a meglévő árvízvédelmi szakaszok egyenszilárdságának megteremtését a jogszabályi előírások mértékéig, az elsőrendű árvízvédelmi művek és másodrendű árvízvédelmi vonalak, védekezésre alkalmas magaspartok kiépítését, a műtárgyak fejlesztését, medrek és a hullámtér vízlevezető képességének javítását, az ökológiai szempontok figyelembe vétele mellett.

A fejlesztést gazdasági okok is indokolják, ugyanis az ismert árvízi jelenségek és a védekezési költségek (szükséges védekező állomány, felhasznált anyag stb.) jelentős csökkenése prognosztizálható. Emellett az árvízvédelmi szakaszok tervezett fejlesztése hosszú távon biztosítja a lakott területek árvizek elleni védelmét, csökkentve a térség árvízi veszélyeztetettségét, melynek köszönhetően a térség gazdasági-társadalmi fejlődése is felélénkülhet, mivel az árvízvédelmi biztonság megléte egyaránt kedvez a turisztikai és egyéb településfejlesztési szempontoknak.

A konzorciumi partnerségben megvalósítani kívánt projekt két vízügyi igazgatóság működési területét érinti, a kivitelezési munkálatok közvetlenül 9 db projekthelyszínt (települést) foglalnak magukba.

A támogatási szerződés 2016. augusztus 18-án került aláírásra.

A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2021. május 30.

 

A projekt – számokban: 

  • Radaros távmérő és vízszintregisztráló eszközök telepítése: 9 db
  • Beavatkozások eredményeként közvetlenül védett lakosság száma: 5126 fő
  • Létrehozott másodrendű védvonalak és védekezésre alkalmas magaspartok összes hossza: 8618 fm
  • Elsőrendű árvízvédelmi védmű fejlesztése (Szentgotthárd, Körmend): 1900 m
  • Szakaszvédelmi központok fejlesztése: 4 db
  • Zsilipes műtárgy átépítése: 4 db
  • Szivattyútelep elbontása és új építése: 1 db
  • Vízmérce átépítése: 2 db