Rába völgy projekt- a térség árvízvédelmének kiépítése

KEHOP-1.4.0-15-2016-00018

A projektről

  • Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság
  • Konzorciumi partner:
    • Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,
    • Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
  • Projekt címe: Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése
  • Építési munkák befejezésének tervezett időpontja: 2021. május 30.
  • Szerződött támogatás összege: 3 590 703 400 Ft
  • Támogatás mértéke: 100%
  • Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00018

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a projekt aktuális állása 2021 augusztusában

A Szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszt érintő munkák során Szentgotthárd belterületén a Rába bal parton 739 fm hosszban valósul meg fejlesztés a duzzasztóműtől a volt kaszagyári terület mentén egészen a Lapincs torkolatig. A beruházás keretében földmű keresztszelvényének bővítése, továbbá vasbeton támfal, vízoldali betonba rakott terméskő burkolat és kapcsolódó partbiztosítás létesül. Emellett földműfejlesztéssel a Rába jobb parti védtöltés 110 fm, illetve a Lapincs jobb parti védtöltés 180 fm hosszban érintett. Az árvízvédelmi szakasz két zsilipjének a rekonstrukciója is része a projektnek.

A Körmendi árvízvédelmi szakaszon a Rába jobb parton vasbeton támfal építése és a földmű keresztszelvényének bővítése készül összesen 741 fm hosszúságban (ebből a vasbeton támfal 382 fm) az itt található zsilip átépítésével együtt.

A meglévő műtárgyak rekonstrukciója, új műtárgyak építése közül az egyik legjelentősebb projektelem a Körmend Rába bal parti elsőrendű védtöltés 2+557 tkm szelvényében lévő szivattyútelep (Büdös-árok) rekonstrukciója és a 2+537 tkm szelvényben található kétaknás csőzsilip kivitelezése.

A medrek vízlevezető képességének javításához a 86 sz. főút Rába híd alatt elhelyezkedő Rába jobb parti depónia bontása, hidak környezetének rendezése, padkasüllyesztéssel történő szelvénybővítése járul hozzá.

A Sárvári árvízvédelmi szakaszon a Rába bal parti elsőrendű védtöltés mentén az Aranyos-éri zsilipnél mobil szivattyúk elhelyezésére szolgáló szivattyúállás kerül kialakításra.

A projekt során a szentgotthárdi gátőrház, illetve a körmendi és sárvári védelmi központ is megújul.

Emellett az árvízvédelmi beruházás részét képezi a vízrajzi észlelőhálózat fejlesztése, melynek keretében megvalósul a vízrajzi törzsállomások átépítése (Körmend, Sárvár vízmérce), egy bemerülő szenzoros távmérő állomás, továbbá 8 helyszínen hidakra szerelhető radaros távmérő vízszintregisztráló eszközök és lapvízmércék telepítése.

A projekt fizikai befejezésének tervezett napja 2021. október 19.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a projekt aktuális állása 2021 augusztusában

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén 7 települést érintett a beruházás.
Pápoc, Ostffyasszonyfa és Kenyeri településeken a másodrendű védvonalak mentén összesen 6400 fm hosszan épült töltés, melyhez közel 83.000 m3 anyagot használtak fel.

Pápocon elkészült a nagyvízi levezető vápa és árvízi levezető sáv illetve az új Lánka-meder kialakítása. A mentett oldali vízlevezetés feltételeinek javításával jelentősen megnövekedett a Pápoci szűkület (Rába utca vége és az árvízvédelmi fővédvonal közötti terület) szelvénye.

Csöngén és Kemenesszentpéteren úgynevezett védekezésre alkalmas magaspart került kialakításra tereprendezéssel, valamint az ideiglenes védekezés feltételeinek biztosításához szükséges szabályozási szélesség fenntartásával.

Győr belterületén a 01.08. számú árvízvédelmi szakasz Rába bal parti töltése mellett egy mentett oldali szivárgó kútsor készült el, amely árvízi helyzetben talajvíz megcsapoló rendszerként működve csökkenti a mögöttes területek terhelését.

A rendszer 7 darab, egyenként 8 méter mély kútból, és a kutak által megcsapolt vizek összegyűjtésére szolgáló, összesen 240 m hosszú csővezetékből áll. A szivárgó vizeket egy közös gyűjtőaknába vezetik be, ahonnan szivattyús átemeléssel juttathatók vissza a Rába medrébe.

A projektben felújították a Marcaltői gátőrházat is, mely a védelmi szakasz központjaként funkcionál árvízi helyzet esetén.

Részletes projektismertető

Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Konzorciumi partner:

  • Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,
  • Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése

Szerződött támogatás összege: 3 590 703 400 Ft

Támogatás mértéke (%-ban): 100%

Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00018

A Rába-völgy sajátos természetföldrajzi adottságaiból adódóan heves, szélsőséges vízjárású, melyet az időközben átalakult lefolyási viszonyok, a klímaváltozás hatásai, valamint az extrém időjárási események tovább fokoznak rendkívüli vízhozamú és gyors lefolyású árvizeket eredményezve.

Az 1965-ben levonult árhullámok jelentős elöntéseket okoztak a Rába völgyében, ezért a projekt által is érintett nagyobb településeken árvízvédelmi töltések épültek, azonban az 1990-es évek közepén végzett hidrológiai, hidraulikai vizsgálatok és modellkísérletek a mértékadó árvízszint jelentős mértékű emelkedését mutatták. A 2009. majd a 2013. évi mértékadó árvízszintet meghaladó árvizek egyértelműen rávilágítottak az árvízvédelmi rendszer gyenge pontjaira, a felkészüléshez (például lokalizációs töltések létesítése) szükséges időelőny szűkösségére, melyet az elmúlt években végzett felülvizsgálatok megerősítettek, ezzel is alátámasztva jelen projekt megvalósítását.

Szentgotthárdon és Körmenden jelenleg nem megfelelő a védvonalak jogszabály szerinti kiépítettsége, a Sárvár alatti folyószakaszon pedig a Rába jobbparti kijelölt szükségtározó igénybevétele esetén nem biztosított az érintett települések belterületének védelme.

A Rába balparti töltés mentén a 0+440 és 0+710 töltésszelvények közötti szakaszon (Győr, Belterület, Mihálkovics T. sétány) az előírásoknak megfelelő keresztmetszeti és magassági kiépítettség mellett árvizek idején a töltés alatt, a kavicsos altalajon keresztül jelentős mennyiségű szivárgás és a fakadóvizek megjelenése tapasztalható. Ennek következtében árvízi védekezés során lokális beavatkozásra van szükség, hogy az elvárt biztonság előálljon a kérdéses védvonal szakaszon. A szivárgó és fakadóvizek mennyiségének mérséklése, az árvízvédelmi fővédvonal állékonyságának biztosítás érdekében csökkenteni célszerű a mentett oldali fedőrétegre alulról ható víznyomást, ami egy megcsapoló, nyomáscsökkentő rendszer kiépítésével fog megtörténni a projekt keretében.

A célkitűzések valósak, hiszen a projekt legfőbb célja, hogy komplex árvízvédelmi fejlesztésekkel javuljon a Rába völgyében élők épített és természeti környezetének árvízvédelmi biztonsága. A projekt megvalósításával az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok megelőzhetővé válnak.

Az árvízi kockázat mérséklése érdekében a tervezett beavatkozások biztosítják a meglévő árvízvédelmi szakaszok egyenszilárdságának megteremtését a jogszabályi előírások mértékéig, az elsőrendű árvízvédelmi művek és másodrendű árvízvédelmi vonalak, védekezésre alkalmas magaspartok kiépítését, a műtárgyak fejlesztését, medrek és a hullámtér vízlevezető képességének javítását, az ökológiai szempontok figyelembe vétele mellett.

A fejlesztést gazdasági okok is indokolják, ugyanis az ismert árvízi jelenségek és a védekezési költségek (szükséges védekező állomány, felhasznált anyag stb.) jelentős csökkenése prognosztizálható. Emellett az árvízvédelmi szakaszok tervezett fejlesztése hosszú távon biztosítja a lakott területek árvizek elleni védelmét, csökkentve a térség árvízi veszélyeztetettségét, melynek köszönhetően a térség gazdasági-társadalmi fejlődése is felélénkülhet, mivel az árvízvédelmi biztonság megléte egyaránt kedvez a turisztikai és egyéb településfejlesztési szempontoknak.

A konzorciumi partnerségben megvalósítani kívánt projekt két vízügyi igazgatóság működési területét érinti, a kivitelezési munkálatok közvetlenül 9 db projekthelyszínt (települést) foglalnak magukba.

A támogatási szerződés 2016. augusztus 18-án került aláírásra.

A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2021. május 30.

 

A projekt – számokban: 

  • Radaros távmérő és vízszintregisztráló eszközök telepítése: 9 db
  • Beavatkozások eredményeként közvetlenül védett lakosság száma: 5126 fő
  • Létrehozott másodrendű védvonalak és védekezésre alkalmas magaspartok összes hossza: 8618 fm
  • Elsőrendű árvízvédelmi védmű fejlesztése (Szentgotthárd, Körmend): 1900 m
  • Szakaszvédelmi központok fejlesztése: 4 db
  • Zsilipes műtárgy átépítése: 4 db
  • Szivattyútelep elbontása és új építése: 1 db
  • Vízmérce átépítése: 2 db