Rába völgy projekt- a térség árvízvédelmének kiépítése

ÉDUVIZIG projektelem: Sárvár alatti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztése I. ütem (Csönge, Kemenesszentpéter, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Pápoc):

Tervezett munkák:

• Települési másodrendű árvízvédelmi vonalak illetve védekezésre alkalmas magaspartok kiépítése (Ostffyasszonyfa, Kenyeri, Pápoc másodrendű védvonal, Csönge, Kemenesszentpéter védekezésre alkalmas magaspart),
• Pápoc környezetében a lefolyási viszonyok javítása,
• Mentett oldali szivárgó rendszer kiépítése a 01.08. árvízvédelmi szakasz Rába bp. 0+440 és 0+710 tkm szelvények közötti szakaszán (Győr),
• Marcaltői szakaszvédelmi központ fejlesztése

Részletes projektismertető

Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Konzorciumi partner:

• Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,
• Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése

Szerződött támogatás összege: 3 590 703 400 Ft

Támogatás mértéke (%-ban): 100%

Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00018

A Rába-völgy sajátos természetföldrajzi adottságaiból adódóan heves, szélsőséges vízjárású, melyet az időközben átalakult lefolyási viszonyok, a klímaváltozás hatásai, valamint az extrém időjárási események tovább fokoznak rendkívüli vízhozamú és gyors lefolyású árvizeket eredményezve.

Az 1965-ben levonult árhullámok jelentős elöntéseket okoztak a Rába völgyében, ezért a projekt által is érintett nagyobb településeken árvízvédelmi töltések épültek, azonban az 1990-es évek közepén végzett hidrológiai, hidraulikai vizsgálatok és modellkísérletek a mértékadó árvízszint jelentős mértékű emelkedését mutatták. A 2009. majd a 2013. évi mértékadó árvízszintet meghaladó árvizek egyértelműen rávilágítottak az árvízvédelmi rendszer gyenge pontjaira, a felkészüléshez (például lokalizációs töltések létesítése) szükséges időelőny szűkösségére, melyet az elmúlt években végzett felülvizsgálatok megerősítettek, ezzel is alátámasztva jelen projekt megvalósítását.

Szentgotthárdon és Körmenden jelenleg nem megfelelő a védvonalak jogszabály szerinti kiépítettsége, a Sárvár alatti folyószakaszon pedig a Rába jobbparti kijelölt szükségtározó igénybevétele esetén nem biztosított az érintett települések belterületének védelme.

A Rába balparti töltés mentén a 0+440 és 0+710 töltésszelvények közötti szakaszon (Győr, Belterület, Mihálkovics T. sétány) az előírásoknak megfelelő keresztmetszeti és magassági kiépítettség mellett árvizek idején a töltés alatt, a kavicsos altalajon keresztül jelentős mennyiségű szivárgás és a fakadóvizek megjelenése tapasztalható. Ennek következtében árvízi védekezés során lokális beavatkozásra van szükség, hogy az elvárt biztonság előálljon a kérdéses védvonal szakaszon. A szivárgó és fakadóvizek mennyiségének mérséklése, az árvízvédelmi fővédvonal állékonyságának biztosítás érdekében csökkenteni célszerű a mentett oldali fedőrétegre alulról ható víznyomást, ami egy megcsapoló, nyomáscsökkentő rendszer kiépítésével fog megtörténni a projekt keretében.

A célkitűzések valósak, hiszen a projekt legfőbb célja, hogy komplex árvízvédelmi fejlesztésekkel javuljon a Rába völgyében élők épített és természeti környezetének árvízvédelmi biztonsága. A projekt megvalósításával az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok megelőzhetővé válnak.

Az árvízi kockázat mérséklése érdekében a tervezett beavatkozások biztosítják a meglévő árvízvédelmi szakaszok egyenszilárdságának megteremtését a jogszabályi előírások mértékéig, az elsőrendű árvízvédelmi művek és másodrendű árvízvédelmi vonalak, védekezésre alkalmas magaspartok kiépítését, a műtárgyak fejlesztését, medrek és a hullámtér vízlevezető képességének javítását, az ökológiai szempontok figyelembe vétele mellett.

A fejlesztést gazdasági okok is indokolják, ugyanis az ismert árvízi jelenségek és a védekezési költségek (szükséges védekező állomány, felhasznált anyag stb.) jelentős csökkenése prognosztizálható. Emellett az árvízvédelmi szakaszok tervezett fejlesztése hosszú távon biztosítja a lakott területek árvizek elleni védelmét, csökkentve a térség árvízi veszélyeztetettségét, melynek köszönhetően a térség gazdasági-társadalmi fejlődése is felélénkülhet, mivel az árvízvédelmi biztonság megléte egyaránt kedvez a turisztikai és egyéb településfejlesztési szempontoknak.

A konzorciumi partnerségben megvalósítani kívánt projekt két vízügyi igazgatóság működési területét érinti, a kivitelezési munkálatok közvetlenül 9 db projekthelyszínt (települést) foglalnak magukba.

A támogatási szerződés 2016. augusztus 18-án került aláírásra.

A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2020. december 31.

A projekt – számokban: 

• Radaros távmérő és vízszintregisztráló eszközök telepítése: 9 db
• Beavatkozások eredményeként közvetlenül védett lakosság száma: 5126 fő
• Létrehozott másodrendű védvonalak és védekezésre alkalmas magaspartok összes hossza: 8618 fm
• Elsőrendű árvízvédelmi védmű fejlesztése (Szentgotthárd, Körmend): 1900 m
• Szakaszvédelmi központok fejlesztése: 4 db
• Zsilipes műtárgy átépítése: 4 db
• Szivattyútelep elbontása és új építése: 1 db
• Vízmérce átépítése: 1 db